Kövi rész...

Sziasztok!♥

Nem hoztam új részt és nem is tudom, hogy mikor fogom hozni. Haza jöttek nyárra nagynénémék Angliából és minél több időt szeretnék velük tölteni, mert nem gyakran látogatnak haza. :// Légyszi értsétek ezt meg, a részt még sztem a héten megírom, de nem tudom mikor tudom feltenni. Tényleg nagyon sajnálom meg minden. :c Remélem nem haragszotok nagyon.
Puszi: Loren♥

Dííííj ^.^♥

Sziasztok!

Megkaptam a Cseresznyevirág I. díját, nagyon köszönöm: http://justinlovejeni.blogspot.co.uk/

Szabályok:
1.Írj 10 dolgot magadról.
2.Válaszolj a kérdésekre.
3.Tegyél fel 10 kérdést.
4.Küld tovább 10 embernek.

 10 dolog magamról: 

1. Imádom Justin-t.
2. 2009 óta vagyok Belieber.
3. 17 leszek szeptemberben.
4. kedvenc színész-énekesnőm Selena Gomez.
5. Szeretem az állatokat.
6. Szeretnék majd újságíró lenni,
7. Falom a könyveket.
8. Kedvenc állatom a delfin.
9. Szeretem kisminkelni magam.
10. I ♥ England.


Válasz 10 kérdésre:

1. Olvasod a blogom?

 Nem igazán, de majd benézek :)
  2. Kedvenc külföldi színész?

 Szeretem Adam Sandler filmjeit :))

3. Kivel találkoznál szívesen?

Ha híresség akkor, Justin és Sel.

4. Melyik nélkül vagy meg tovább: Tv vagy internet?

Tv

5. Van testvéred?

Igen, egy ikertesóm van (nem ugyanúgy nézünk ki) és egy öcsém



6. Mit csinálsz ha unatkozol?

Zene minden mennyiségben.

7. Kedvenc dalod ( bárkitől )?

Most épp Selena Stars Dance című albumának összes dala. Képtelen vagyok választani.

8. Kedvenc állat?

Delfin. :)

9. Mit csinálsz ha szomorú vagy?

Zenét hallgatok vagy olvasok.

10. Szeretsz táncolni?

Igen, de ha tudnék is az még jobb lenne :D

Kérdéseim: 

1. Mióta írsz blogot?
2. Szereted a fagyit?
3. Van olyan híresség akire felnézel? Ha igen, miért?
4. Kedvenc étel?
5. Kedvenc ország, ahol még nem voltál és szívesen meglátogatnád?
6. Kedvenc színésznő?
7. Sportolsz?
8. Milyen érzések vannak benned, mikor írsz?
9. Olvasod valmelyik blogomat?
10. Beszélsz idegennyelvet?

Akiknek küldöm:
 
 http://justinegyfasz.blogspot.hu/

http://justinandkimforever.blogspot.hu/

http://tengerpart-1d.blogspot.hu/

http://www.you-worth-it.blogspot.hu/

http://www.behappywith-him.blogspot.hu/

 http://lovestrorywithmeandmycousin.blogspot.hu/

 http://bynightonewaybydayanother.blogspot.hu/

http://crazyfamilyandlife.blogspot.hu/

 http://ashleyandnicolebestfriend.blogspot.hu/

http://serenaandjustin.blogspot.hu/

2.évad- 1.rész

1.rész

Két hónapot töltöttem Angliában. Nehéz volt eléggé a búcsúzás, mindenki a szívemhez nőtt a hónapok alatt.
Margaret eléggé el volt keseredve, hogy elmegyek, azt mondta, hogy már szinte a lányának tekintett. Meg mondom az igazat, nekem is olyan volt, mintha ö lett volna a pót anyukám. Mr. Wilson és Caroline rámparancsoltak, hogy attól még, hogy alapból olaszt tanulok ne felejtsek el franciául sem. Pierre-nek megígértem, hogy néha-néha táncra perdülök majd.
Marissa-val megegyeztünk, hogy levelezni fogunk. (Természetesen olaszul, még mindig gyengéje az angol.) Az 1D-s srácok is kérték, hogy ne feledkezzem meg róluk sem. Már hogy is felejteném el őket. Idő közben nagyon jóban lettem mind az öt taggal, jó fejek.
Roger ragaszkodott hozzá, hogy kivihessen a reptérre. Kíséretnek jött velünk Nessie és természetesen Justin. Nessie elsírta magát mikor a búcsúzkodásra került sor. Elmagyaráztam neki, hogy attól még, hogy vissza megyek Amerikába tartjuk a kapcsolatot, mindennap webkamozunk és a távolság ellenére legjobb barátok maradunk. Azért én is könnyeztem. Roger is megölelt és azt mondta, hogy megtiszteltetés volt engem furikázni. Jaj, azt el is felejtettem, mondani, hogy Annelise becsomagolt nekem egy csomó kaját a hosszú repülőútra, hogy éhen ne haljak. Justin-tól volt a legnehezebb elbúcsúznom. Akkor jöttem rá igazán, hogy milyen sokat jelent nekem ez a fiú. Neki köszönhetem, hogy megláttam ki is vagyok én igazából. Elég szolidak voltunk, csak egy szájra puszi és ölelés ennyi. Nem kellett ide nyálas szöveg meg 'Ígérd meg, hogy nem csalsz meg!'-hez hasonló mondatok. Ezt az angliai részét a kapcsolatunknak ilyen egyszerűen kellett lezárnunk.
És most jön az a rész, amit még mindig képtelen vagyok felfogni!!! Tudjátok ki ült mellettem a repülőn?! Wá, igen, Joe Jonas! Uramisten, és ö szólított meg, nem pedig fordítva! Majdnem eldobtam az agyamat. Soha nem hittem volna, hogy az egykori JB ( Jonas Brothers ) frontembere fapados járaton utazik és hogy ennyire közvetlen. Sokat beszélgettünk és közös képet is csináltunk. Rögtön el is küldtem életem legjobb képét Justin-nak. Úgy vigyorogtam ott Joe mellett, mint valami hülye gyerek. Justin vissza is írt, hogy: "Nagyon elbűvölőek vagytok, de azért okosan! Mondd meg neki, hogy az én csajom vagy! ;) xx "
Nem bírtam ki, hogy ne írjak vissza:
" Hoppá, valaki itt féltékeny! :D Már megmondtam neki és ne aggódj, én mindig okos vagyok! ;) Ui.: Hiányzol :c "
J.: " Valamit nem felejtettél el odaírni a végére? :D "
Én: " Ömm...szeretlek?!
J.: Én is így gondoltam :D Én is szeretlek Shawty és nekem is hiányzol! <3 xx "
Elbeszélgettem Juju-val is közben. Mikor végre valahára leszállt a gépünk és Joe befalta a fél élelem ellátásomat, anyát pillantottam meg a terminálban. Úgy ölelt magához, mintha vagy 1 éve nem látott volna. Könnyes volt a szeme.
- Anya, te sírsz?
- Kicsim, olyan más lettél, megítélve az utóbbi telefon beszélgetésből és Margaret is mesélt. El sem tudod képzelni mennyire büszke vagyok rád és hogy mennyire hiányoztál!
- Te is nekem, anyu. Szeretlek!- szorítottam magamhoz.- Olyan sok minden megváltozott ezen a nyáron!
- Majd mesélj, és ha nem bánod bemutathatnád majd nekem Justin-t is!- mosolygott.
- Még szép! Bieber nagyszerű srác, azt hiszem ö a legjobb dolog, ami valaha történt velem.-mosolyogtam, majd észre vettem a fotósokat.- Anya, menjünk haza otthon mindent elmesélek!- karoltam át a vállát és elindultunk a parkoló irányába. 

                     

~*~

- Kicsim segítenél?- kérdezte anya, mikor épp lefele ballagtam a lépcsőn.
- Persze.-mondtam és kivettem a kezéből  a festékes vödröt.- Ez minek?- néztem rá kérdőn.
- Arra gondoltam, hogy átfesthetnénk a nappalit, olyan hangulatlan fehér.
- Há oké.
- Áthívhatnád Justin-t is is, szükségünk lesz két erős férfi kézre a bútorok miatt.
Fel is hívtam Justin-t. Kicsit bűntudatot éreztem, hogy ide ráncigálom azon a napon, mikor nincs a stúdióban és próbálna kicsit lazítani.
- Azt mondta szívesen eljön! Nekem most el kell mennem fotózásra nemsokára itthon leszek. - nyomtam egy gyors puszit anya arcára.
- Rendben kicsim, vigyázz magadra!
- Oké, te is!- intettem.
                        

~*~

Amióta haza jöttem eléggé jól fut a modell-karrierem. Kaptam egy állást a Glamour magazinnál ês ugyanúgy benne vagyok Natalie modell ügynökségében, csak Chicago-ban. El is felejtettem mondani, hogy a haza térésem óta már majdnem egy hónapja vagyok itthon. Szóval Justin-nal már majdnem két hónapja vagyunk együtt. Nem sok szabadideje van egyikőnknek sem a munkánk miatt, de az a kevés szabadnapunk is amink van próbáljuk együtt tölteni. Persze neki is kell a családjára is időt szakítani, ahogy nekem is. Ami, anyát illeti nagyon kedveli Justin-t. Szerinte teljesen kiegészítjük egymást. Ezt én is így gondolom. Persze, mikor elmegy koncertezni meg ilyenek, rám tör a szomorúság, hogy simán találhat szebbet, jobbat viccesebbet Nálam. Viszont, mikor együtt vagyunk, az semmivel nem érhet fel. Olyan édes, hogy szavakba sem tudom önteni. Múltkor is elintézte Scooter-rel együtt, hogy LA Reid is meghallgathasson. Pár hét múlva, lehet hogy aláírok egy lemez szerződést az Island Def Jam Music Group-nál. Annyira izgalmas, bár attól félek, hogy sokan csak azért kedvelnek, mert Justin a pasim, bár igen, mindig akadnak olyanok, akik nem tudják elfogadni, hogy együtt vagyunk, és nem csak a Belieber-ök között. Persze kapok nagyon édes leveleket is, és már kezd kialakulni a rajongó táborom. Egyenlőre még nem tudom, hogy a zene vagy a modellkedés mellett állapodok-e meg, még csak nyitogatom a szárnyaimat, hogy melyik tetszene jobban. Lehet, hogy egy nap majd filmekben is fogok szerepelni. Ki tudja?! :)

- Jajj, ne haragudj!- mondtam, mikor nagy gondolkodásomba majdnem neki mentem egy lánynak.

- Semmi gond! Cathy?!- tolta fel a napszemüveget a fejére.

- Demiii!- ismertem fel.

- Megiszunk valamit? Még van egy kis időm.

- Ó, persze.

- Na és, hogy kerülsz Chicago-ba?- kérdeztem miután kihozták a rendelésünket.

- El kell itt intéznem valamit! Na és Te hogy vagy? Hogy megy a modellkedés.

- Jól vagyok, köszi. Ó, nagyon szeretem.

- Remélem, azért kacsingatsz az éneklés felé is, mert elég jól megy!

- Hát igen, megyeget. Lassan, de biztosan.-mosolyogtam.

- Justin-nal mi a helyzet?

- Megvagyunk, minden rendben.

Annyira elbeszélgettünk, hogy észre sem vettük, hogy mennyire szalad az idő.

- Ohh, mennem kell, ne haragudj!- nézett az órájára Demi.

- Nem gond, nekem is mennem kell. Anya festeni szeretne.

Elbúcsúztunk egymástól és elindultam haza.

Otthon már vártak rám anyáék. Justin épp palacsintával tömte a fejét.

- Kicsit megéhezett.- mosolyodott el anya.

- Hát, azt látom!- nevettem el magam.

- Nagyon jó ez az áfonyás palacsinta, anyukád tudja mi a jó.- mondta artikulátlanul, teli szájjal. Na igen, fúúj.

- Előbb inkább nyeld le!- mosolyogtam mellé érve.

- Na és milyen volt a meló?- kérdezett az ölébe húzva engem.

- Hmmm...elment.

- Hiányoztam, mi?- kérdezte vigyorogva.

- Jaj, el sem hiszed mennyire! Minden egyes másodpercben rádgondolok.

- Tudom.- suttogta és megcsókolta a nyakamat.

- Öhhh...ne anya előtt!- suttogtam és elhúzódtam Tőle.

- Itt sincs!- mondta Justin nevetve.

Természetesen anyu szokásához híven elkezdett redezkedni, egyedül akarta elhúzni a kanapét.

- Jaj, ne anya kijön a sérved!- mondtam és Biebs-el a segítségére siettünk.

A következő egy órában festettünk. Mindenki tiszta festék volt. Szép napsárga lett a szoba, így már tényleg vidámabb. Justin össze festékezte az egyik kedvenc pólómat. Habár, annak már mindegy, ki is nyúlt meg a színe is ki van fakulva.

- Gyerekek, én elmentem veszek egy kis kínait! Félóra és itt vagyok. Vigyázzatok a házra!- parncsolt ránk, anya majd kilépett az ajtón. Természetesen átöltözött és nem festékes pólóban ment el.

- Anyud nagyon jó fej, bírom.- huppant le mellém a kanapéra Justin átkarolva a vállam.

- Igen az, én is nagyon szeretem és örülök, hogy megváltoztam.- húzódtam hozzá közelebb.

- Én is.- mondta és megsimította az arcomat.

- Akkor jó.- mondtam és csókot leheltem a szájára. Nem engedett el, vadul beletúrt a hajamba, amitől szétnyílt a szám utat engedve neki. Lehámozta rólam a pólót, már nagyon belemerültünk a csókolózásba. Amikor anya lépett be a lakásba.

- Itt is vagyok, gye...- ahogy felénk nézett elakadt a szava. Ki tudja, mit gondolt?! Pedig szinte nem is történt semmi.

- Ööö..anya, figyelj ez nem az aminek látszik!- motyogtam mgamra ráncigálva a pólót és elhúzva a számat Justinra néztem.

Sziasztok!

Szidjatok nyugodtan, szerintem nem lett valami hosszú a rész és ezért bocsánatot is kérek! Időközben, kb. a felénél a bloggeremnek is volt valami baja, úgyhogy csak ma tudtam befejezni. Remélem azért tetszik! :)

Nagyon szeretném ha összegyűlne minimum 3 komi és 5 pipa. Akkor hoznám a következőt. Jó pihenést kívánok továbbra is! 

Puszi: Loren♥

22.rész

22.rész

Ideges voltam. Miért kell mindent elrontaniuk? Mit ér az erőszakosság, a bunkóság és a verekedés? Egy rohadt kép miatt, az Isten szerelmére!!! Biztos, hogy tisztességes munka. Igen, tudom, hogy Justin híres, nem is kicsit, de azért az már sok, hogy magánéletet sem hagynak neki! Úgy kezelik, mintha az élete kiteregetett kártyalap lenne, amibe bárki bele leshet.
Már azt hittem, hogy idegességemben, eltöröm valamelyik ujjamat annyira ropogtattam.
Alig járunk, alig vallottam be, hogy szeretem erre bajba kerül. Mondhatnánk, hogy a "szerencse" velem jár.
Elgondolkodtam, hogyha továbbra is Justin barátnője szeretnék maradni, (már pedig ez a szándékom) akkor muszáj lesz megszoknom a vele járó dolgokat. Amibe, bár már akkor belecsöppentem, amikor barátok voltunk. Eszemben sem lenne ilyen "piti" dolog miatt csak úgy eldobnom magamtól. Szerintem nagyon hálás lehetek, neki hiszen ö változtatott meg, kinyitotta a szemem. A bunkó viselkedés nem ér semmit, kár hogy én éveken át az voltam.
Jus lépett be a szobába.
- Hát már meg is jöttél?- kérdeztem felállva az ágyról.
- Cath, én mondtam, hogy minden rendben lesz és nem zárnak dutyiba. Figyelj, amíg én itt vagyok neked mindent megoldunk. Meg fogunk küzdeni a sajtóval, a paparazzikkal, az utálókkal. Jobban szeretlek, mint gondolnád, jobban beléd estem, mint hittem volna. Te egy csodálatos lány vagy. Tudom, hogy még a kapcsolatunk elején vagyunk, de kijelenthem, hogy szeretlek és Téged senki és semmi nem pótolhat számomra. Már az első pillanatban megtetszettél. Főleg az, hogy nem engedtél magadhoz közel. Imádlak baby!- mondta mosolyogva.
*Lehet, hogyha a régi Cathy ezt hallja elröhögi magát. Az új Cath-nek, azonban könnyeket csaltak a szemébe ezek a szavak. Gondoltátok volna, hogy valaha ez a lány szeretni fogja Justin-t?*
- Ohhh..Justin!- húztam magamhoz közel és éreztem, hogy arcomon legördül egy kósza könnycsepp.
- Ne sírj, mindent túl fogunk élni együtt, hidd el!-suttogta ajkaimba majd megcsókolt.

Sziasztok! :)

Tudom, hogy elég rövid rész lett meg minden, de ez egy ilyen lezáró rész lett volna.
Azt szeretném tudni, hogy szeretnétek-e második évadot, hogy Cathy Chicagoi életét is megismerjétek a haza térés után, vagy hagyjam abba.
Rengeteg ötlet van még a tarsolyomban, szóval a másik blogom ugyanúgy menni fog. Valamint elkezdtem.egy másik JB-fanfiction-t is, aminek a 'Just you know me' címet adtam. Remélhetőleg a jövő hét felé feltudom rakni a bevezetöt! :)
Szóval srácok tudassátok velem, hogy akarjátok-e követni tovább a Cathy-Justin páros kapcsolatát!
Puszi: Loren

21.rész

 21.rész

Három nap telt el úgy, hogy Biebs nem jelentkezett. Oké, tény nem kellett volna annyira felkapnom a vizet a kis "viccén", de nem tudhattam, hogy mekkora a féltékenységi küszöböm. Még sosem volt azelőtt pasim és nem voltam soha elötte igazán szerelmes. ( Ha az nem számít annak, hogy óvodásan összeházasodtam egy kisfiúval az oviban. Hùha mekkora lagzi volt az. :D Azt hiszem Bill-nek hívták a kissrácot, de már nem emlékszem tisztán.) Ö meg már túl van egy pár kapcsolaton. Persze hogyha én meg visszavágtam volna, hogy hétvégén találkozom a One Direction-nel, akkor ö lett volna kiakadva.
Egész végig ez az egy mondat ment a fejemben: "Pedig én szeretlek!"
Nem tudtam, hogy ezt most csak idegességében mondta, vagy pedig komolyan gondolta. Tudtommal, az ember idegességében nem szokott ilyeneket mondani, legfeljebb kétségbe esésében. Viszont, hogyha komolyan gondolta, akkor nekem is "elemeznem" kellett magam. Igen, tény, hogy kedveltem, nem is kicsit, de azt, hogy szeretem, azt még nem mertem kimondani még magamban sem. Soha nem voltam olyan lány, aki kimutatta, vagy kiakarta volna mutatni az érzéseit. Úgy gondoltam, hogyha kimutatnám az érzéseimet az emberek gyengének tartanának. Én pedig utáltam, ha gyengének látszom.
Ezen a hétvégén annyira elhagytam magamat, hogy bucira sírt fejjel könnyeztem, amikor DiCaprio belefagyott a vízbe. Nem mondom, hogy régen nem szomorított el ez a film, de azért nem készültem ki rajta ennyire. Szerintem Nessie már szabályosan meg volt rémülve attól az énemtöl. Úgy kellett elrángatnia a laptopom elöl, amin újra megakartam nézni a Titanic-ot. (Körülbelül ötödjére.)
Ezekben a napokban lettem üldözési mániás is: néztem a Belieber-ök kiírásait, valamint Justin Twitter-ét is folyamatosan néztem, hátha találok valami rámutaló jelet.
- Cathy, készülődnünk kéne, nemsokára indulunk a fiúkhoz.- állt felém Nessie.
- Persze, csak tudni akartam, hogy Justin-nal hányadán is állunk, de úgy látszik nem érdeklem.- vágtam csalódott képet.
- Cath, néha észre vehetnéd magad! Arra nem gondolsz, hogy talán azért nem ír ki mindent Twitter-re,mert sok dolga van?! Különben is most az albumát fejezi be, szóval eléggé fárasztó lehet!
- Igazad van!- sóhajtottam.
- Okés csajszi, most már akkor készülődhetünk, nemsokára jön értünk Niall.
- Ó, szóval a herceged jön értünk!- kacsintottam rá és vigyorogtam.

- Szóval chicagoi vagy?- kérdezte hátra fordulva a kocsiba Ness "ír manója." Szimpatikusnak tünt és a levakarhatatlan mosoly az arcán csak még barátságosabbá tette.
- Hát igen.-mosolyogtam.
Megérkeztünk a srácok házához, ez is bámulatos épület volt, csak mint Justin-é. A másik négy fiú is nagyon megnyerő volt. Az egyik közülük elég szomorúnak tűnt. Liam volt az.
- Gyere, segíts!-mondta nekem Ness, mikor beléptem a konyhába. Éppen palacsintát csinált öt feneketlen bendőnek. Vagy is négynek, Liam magába roskadva ült kint az erkélyen.
- Kimegyek megnézem!-mondtam barátnőmnek.
- Ma halt meg a nagypapája, közel állt hozzá, szóval elég rosszul viseli.

Kiléptem az erkélyre.
- Leülhetek?-kérdeztem. Nem szólt semmit, továbbra is lehajtott fejével bólintott egyet.
- Nézd, tudom ilyenkor nem könnyü olyanokat hallgatni, hogy: "Most jobb helyen van!" Meg ilyenek, nem is azért jöttem. Tudod én kiskoromban elvesztettem az édesapámat és ez hatással volt az eddigi életemre. Mindenkit, aki szeretett eltaszítottam magamtól, nem kívántam senki segítségét. Csak ennyit akartam elmondani és hogy öszinte részvétem!-mondtam és felálltam.
- Cathy, köszönöm!-ragadta meg a karom. Ahogy könnyes szemeibe néztem muszáj volt visszaülnöm és szorosan megölelnem.
- Ha szeretnél még itt maradok veled!-mondtam.
- Nem, nem menj csak szórakozz a többiekkel!-mondta.
- Biztos?-néztem a szemébe.
- Persze, összeszedem magam és bemegyek én is.
- Jól van.-simítottam meg a hátát, majd bementem.

Bent már nagyon fogyott a palacsinta, ízlett nekik. Nessie és Niall a kanapén ültek, Niall barátnőmet átkarolva tömte magába a palacsintát és rácsapott Louis kezére , mikor elakarta venni tőle. (?!) Hát oké...

- Cath, beszélhetnénk?- állt fel Niall a kanapéról. Hozzátenném hogy egy teliszájjal kérdezte.

- Persze, csak először inkább edd meg, jó?-kérdeztem fintorogva majd felnevettem.

- Oké, meg van.

Kimentünk az erkélyre, ahonnan Liam pont akkor ment be. Leültünk.

- Mi van veletek Justin-nal?-kérdezte (Uramisten, de tudtam, hogy Bieber-ről lesz szó!!!)

- Hát, nem valami fényesen áll a kapcsolatunk. Az az igazság, hogy eddig már három napja fel sem hív meg semmi.

- Nagyon sok a dolga! Dalokat is ír, interjúkra is kell mennie.

Eléggé elszégyelltem magam. Én itt sajnálkozok, hogy így nem hív- úgy nem hív, közben meg azt sem tudtam, hogy ennyi dolga van.

- Tudom.-hajtottam le a fejem.

- Beszéltem Justin-nal, ma jön vissza, de azt mondta, hogy ne szóljak neked,mert szerinte úgy sem szeretnéd látni.

- Miért jön vissza.

- Mit tudom én, valami divatbemutatón lép fel.

- Ööö, oké.- motyogtam. Igazából nem volt oké, elképzeltem, hogy Justin-t körül veszik a szebbnél-szebb modellek.

- Cathyyyy!-sikítozott Nessie.- Most hívott Natalie, hogy estére fellépésünk van!!!-jött ki.

~*~

- Csajok, csajok siessünk, még próbálni is kell egy utolsót!-mondta kissé feszülten Natalie. - Olyan hálás vagyok, hogy beugrottatok Ann és Sharon helyett:-fordult hozzánk. - Cath, kiszaladnátok nekem kávéért Mandy-vel, kérlek?-kérdezte tőlem.

- Persze.- mondtam és végre sikerült felhúznom oldalt egy elég szűk ruha cipp-zárját. Kínlódtam vele vagy fél órán át.

Kicsit feszélyezve éreztem magam ebben  a szűk cuccban és a tíz centis magassarkúban, amiben igyekeztem nem kitörni a bokámat. Muszáj volt megszoknom, ha úgy gondoltam, hogy belekezdek ebbe a pályába. 

Mikor kiértünk épp akkor láttam meg egy napszemüveges srácot két debella testőrrel. Kísértetiesen hasonlított Justin-ra. Megpróbáltam úgy elhaladni mellettük, hogy ne vegyenek észre. Ám bénaságomhoz híven persze, hogy akkor botlottam meg amikor melléjük értem és természetesen Mandy nem botlott fel, úgy ment mintha lapostalpúban lenne.

- Héj, vigyázz.- kapta el a karom a napszemüveges fiú. 

Akit hang alapján betudtam azonosítani....Justin.

- Ömm..kössz.-motyogtam és igyekeztem, hogy ne ismerje fel a hangomat. El volt fordítva a fejem ellenkező irányba, hogy ne ismerhessen fel. Nem is értem miért csináltam ezt, tökre ovis dolog.

- Cathy?!-kérdezte maga felé fordítva. Hát, úgy látszik nem jött be a tervem. Egyébként meg tudhattam volna, hogy itt Ő is itt lesz, hiszen Niall valami divatbemutatóról beszélt.

- Héj, Justin!- színészkedtem, mintha csak most jöttem volna rá és megpaskoltam a vállát (?). 

- Tudom, hogy felismertél elsőre, a másik pedig, hogy nem tudsz színészkedni.-mondta összevonva a szemöldökét.

- Hát, te csak ne mond meg, hogy én mit nem tudok, jó?- kaptam fel már megint a vizet. Komolyan egyszer elgondolkodtam azon, hogy szednem kéne valami "nyugi-bogyót".

- Oké. Amúgy hogy vagy?- kérdezte.

- Jól, elmegy.

- Ideges vagy...

- Jaj, de okos itt már valaki. Miért, te milyen lennél, ha lenne egy pasid, na jó ez hülyén hangzik, csajod és három napig nem jelentkezne. Megnéztem vagy ötször a Titanic-ot és szétbőgtem a szemem, mikor Leonardo belefagyott a vízbe. Ez tudod mit jelent?

- Hogy hivatalosan is vége a "Jonas Brothers-korszakodnak", mert helyettük Leonardo-t választod?

- Ajj, Justin, hogy lehetsz ilyen hülye! Nem, nem azt jelenti!!! Hanem, hogy szeretlek!- a mondat utolsó felét  suttogtam.

- Gyere már, Natalie ideges lesz!-húzott maga után Mandy.

Visszanéztem Justin-ra, asszem lefagyhatott vagy mi. Hát igen még magamat is megleptem ezzel a hirtelen kijelentéssel. 

Kimondtam, hogy SZERETEM.♥

Vittünk Natalie-nak kávét, utána rögtön Nessie-hez szaladtam.

- Hallod, nem hiszed el kivel találkoztam kinnt!

- Kivel? Joe Jonas-szal?-meresztette ki szemeit.

Istenem, nem igaz, nem tudnának leszállni A Joe témáról?!

- Nem!!! Justin?!

- Mi, itt van Justin? Hoool?- ugrált. 

- Mit tudom én, előbb még kint volt.

A következő 10 percben még beállítottak minket meg ilyenek, aztán kezdődött a főpróba.

- Oké Biebs, te maradj még a színfalak mögött.-mondta a koreográfus.

Justin bólintott, aztán találkozott a tekintetünk; bíztatóan rámmosolygott, majd kacsintott egyet.

~*~

A fellépés elég jól sikerült, bár kicsit tartottam tőle, hogy ne essek orra miközben megyek. Szerencsére ez nem következett be. Ness is szuper volt és Justin is kirobbanó formában énekelt. 

- Oké, próbáljunk úgy kimenni, hogy ne ismerjenek fel!-mondta Justin és fejére húzta a kapucniját, én is így tettem. Összekulcsolt kézzel, lehajtott fejjel léptünk ki. Ha nem várt 10 paparazzi minket, akkor egy sem.

Már megint ordibáltak meg ilyesmi.

- Héj, cica miújság?-kérdezte az egyikük, egy fiatalabb, és belemarkolt a fenekembe.

- Hagyjál már seggfej!-szóltam oda.

Igyekeztünk a kocsi felé, amikor egy fotós elénk ugrott és belefényképezett az arcunkba.

- Hagyja már abba!!!-lökte ki Justin a kezéből a kamerát a kezéből és rátaposott.

- Taknyos kölyök!!!- mondta felbőszülten a középkorú csávó és meglökte Justin-t.

Justin nem hagyta magát, így visszalökte. Tudtam, hogy ebből, óriási verekedés lesz és Justin újabb botránya.

Először még beleakartam folyni, hogy leállítsam őket. Huzigáltam Justin-t el onnan, meg minden, de a fotósok újabb és újabb sértései miatt nem tudtam. A végére már feladtam és könnyezni kezdtem. Ezt nem hiszem el.

10 perc múlva jött a rendőrég is.A verekedést pedig Justin-éknak nem nagyon akaródzott abba hagyni.

- Mi történt?-kérdezte az egyik rendőr.

- Verekedés!- suttogtam alig hallgatóan tenyerembe temetve az arcom.

~*~

Hideg vizes zsebkendővel törölgettem Justin arcáról a vért, nem mondom, jól elintézték. Szét repedt a szája egy helyen és még volt sok kisebb seb az arcán. Próbálta játszani a nagy hőst, hogy neki nem fáj semmi, de időnként felszisszent és megrángott az arca a fájdalomtól.

- Ha eljöttünk volna, most nem lenne ez.- csóváltam a fejem.

- Tudom.- hajtotta le a fejét.- De én nem hagyom magam, főleg hogy az egyik féreg még hozzád is nyúlt!-szorult ökölbe a keze.

- De mi van, ha lesz ebből valami? Mármint érted, rendőrségi ügy!

- Cath, ne aggódj feleslegesen, nem lesz semmi baj.- simította meg az arcomat.

- Remélem.-suttogtam.

Csörgött a telefonja. Körülbelül vagy két percig beszélt.

- Behívtak a rendőrségre.-tette le a készüléket.

- Mi?!

- Nyugi már, egy kis bunyóért csak nem csuknak le!

- Justin, ez nem egy kis bunyó volt!!!!

- Majd jövök!-ölelt át majd kiment az ajtón.

Ettől féltem, amint Angliába visszajön bajba kerül, lehet, hogy a kapcsolatunk megtalálja a helyes utat, de úgy érzem miattam találja meg mindig a balhé.  Na, jó nélkülem se lenne jófiú, de az, hogy a fotósok mindig rámszállnak az csakis az én hibám. Ilyen lelki ismeret furdalást még életemben nem éreztem.

Sziasztok!

Ez lett volna az új rész, remélem tetszik. Bevallom szerintem ez az eddigi leizgalmasabb rész. Persze ez csak az én szerény véleményem. Kérlek titeket, hogy komizzatok pipáljatok, kritizálhattok is. Szóval nyugodtan írjátok le nekem ŐSZINTE véleményeteket. Hiszen azért, írok, hogy titeket szórakoztassalak. Másrészt pedig azért, mert úgy érzem, hogy az írás az életem. Köszönöm tényleg a komikat meg mindent. Imádlak titeket!!!

Puszi: Loren♥

Nézzetek be másik blogjaimba is, ha van kedvetek:  

www.melissamartinezslife.blogspot.hu

www.csakbaratokvagytobb.blogspot.hu

További szép és pihenésben gazdag nyarat! :)