19.rész

19.rész

 Justinnal már egy hete egy párt alkotunk. Először furcsa volt, meg minden, de azért meglehetett szokni. Sőt, alapjában véve már akkor megszoktam a nagy nyüzsgést körülöttünk, amikor még csak barátok voltunk. Hiszen akkor is követett minket fotósok és újságírók hada. Nagy mindegy, megszoksz vagy megszöksz alapon megpróbáltam megszokni a jelenlétünkkel felkavart zűrt. Egyre több újságíró és műsorvezető keresett fel ENGEM, hogy lenne-e kedvem interjút adni, esetleg elmenni valamelyik beszélgető show-ba. Nem nagyon gondolkodtam, hogy igent mondjak-e. Úgy gondoltam, hogy ez még túl hamar van. Úgy értem, persze nem is arra számítottam, hogy majd mindenki elnéz mellettem, igazából azt sem tudom mire számítottam. Hiszen én csak egy egyszerű Chicago-i csípős nyelvű lány vagyok, aki Justin Bieber barátnője mostantól. Igen, ez az aminek a súlyát először nem fogtam fel. Egy világsztárnak a barátnőjének lenni óriási dolog. A világsztárok életére kíváncsiak leginkább az emberek, főleg hogyha ez a bizonyos személy fiatal, észvesztően helyes és tehetséges, valamint sok tininek a bálványa. Soha nem estem kétségbe, nem vagyok én olyan, az első hetekben is viszonylag nyugodt voltam. Igyekeztem kedvesen viselkedni és válaszolni az újságírók által feltett kérdésekre, persze csak ha nem éreztem túl személyesnek a kérdéseket.

Ami Vanessa-t illeti, nagyon felpörgött, amikor megtudta, hogy együtt vagyunk.  A tőle megszokott módon a nyakunkba ugrott, hozzá tenném, hogy majdnem felborultam akkor lendülettel ugrott. A One Direction-ös ügyet nem is firtattam. Nem akartam tolakodó lenni, úgy voltam vele, hogy úgy is barátnők vagyunk, majd elmondja ha valami.

Csengettek. Rekord sebességgel száguldottam le a lépcsőn, hogy kinyissam az ajtót.

- Le ne essen kisasszony, a nagy sietségben!-kiáltott ki a konyhából, Annelise, akivel időközben megbarátkoztam. Nem mondom, hogy kenyeres bajtások lettünk, de nem volt velem olyan a modora, mint amikor megérkeztem Angliába.Innen látszik, hogy az emberek változnak. Lehet rájuk hatással személy vagy csak úgy általában az embert körül vevő környezet, ahol napokat az én esetemben hónapokat tölt el. Megváltoztam én is és Annelise is, vagy csak felém tanusított viselkedése alakult át.

- Ne aggódjon, nem fogok!- kiáltottam vissza mosolyogva, majd kinyitottam az ajtót.

- Na, indulhatunk?- kérdezte  'szívtipró hercegem' az ajtóban állva. (Ezt sem gondoltam volna, hogy valaha ilyet fogok mondani.)

- Aha.-mosolyogtam és nyomtam az arcár egy puszit.

- És hova megyünk?- érdeklődtem mosolyogva, miközben beszálltunk a kocsiba.
- Tengerparta, de egy olyanra ahol a fotósok nem találnak ránk. Hercegnőm!-mosolygott.
- Úristen, csak így ne hívj. Ez már túl nyálas meg minden, hívj csak simán Cathy-nek.
- Oké Cathrine....Elizabeth.-tette hozzá félve második nevemet.
- Jó, így játszunk....Drew?-húztam gonosz mosolyra a számat.
Tudtam, hogy utálja a második nevét, de ez volt a lényeg.
- Nem.-suttogta.-Így.-hirtelen magához rántott és megcsókolt.
- Oké.-mosolyogtam.- Megyünk már?-kérdeztem türelmetlenül és folyamatosan rugóztam az ülésen, addig amíg be nem vertem. Megjegyezném, hogy néha kicsit túl tudok pörögni, még koffein sem kell hozzá.
- Auch!-fogtam meg a fejem azt a részét, amit elég erőteljesen beütöttem Justin kocsijába.
- Héj, vigyázz a Kicsikémre!-paskolta meg Justin a kormányt.(?!)
- Hát, igazán kösz az együtt érzést. Szép dolog, hogy a kocsidat félted, nem azt, hogy a barátnődnek esetleg agyrázkódása van-e!-"sértődtem meg."
- Baby, senki nem mondta, hogy Téged nem féltelek! Jobban féltelek mint a kocsimat.- ölelt át.

- Pff..még jó!-horkantam fel, majd elindultunk.

~*~

Fél órán belül már ott is voltunk a parton. Senki nem volt ott, elég kihaltnak tűnt a hely. Ide biztos nem találnak el a hülye fotósok,gondoltam én. Rajtunk kívül még pár sirály repkedett a víz felett. Semmi veszélyt nem jelentenek, ha csak nem valami csippel ellátott beépített kémek, amik az újságíróknak adnak le információkat. Mivel ez csak egy elég valószínűtlen akciófilmben következhet be így nem gondoltam komolyan. Időnként furcsa gondolataim támadnak.
- Hahó, figyelsz rám?-kérdezte mosolyogva Justin miközben kéz a kézben sétáltunk a tengerparton.
- Csak azon gondolkodtam, hogy mi van, ha a sirályokba csipp van belelőve és adják át az információt a sajtónak.-nevettem el magam a mondat végén.
- Tuti, hogy nem.-nevetett Ő is.
- Niall barátom nagyon oda van Nessie-ért. Azt mondta jól meg vannak.
- Te meg miről beszélsz?-torpantam meg.
- Hát, hoggy Naill meg Nessie járnak. Körülbelül azóta, hogy mi összevesztünk Londonban.
- Nekem ezt miért nem mondta el?
- Talán mert nem szereted az 1D-t?!-tette fel a költői kérdést Justin.- Meg szerintem azért is, mert szét voltál zuhanva és nem akart azzal "menőzni", hogy neki pasija van.
- Igazad lehet.- sóhajtottam.
- Figyelj, valamelyik nap nincs kedved velem eljönni Scooter-hez? Nagyon megtetszett neki a hangod és arra gondoltunk, hogy felvehetnénk veled egy számot próbaként. Persze, csak ha benne vagy!
- Jól hangzik. Csak egy kicsit lámpalázas vagyok. Meg Vanessa is megkérdezi az unokatesóját a fotózásomról.
- Modell leszel, vagy mi?-nevetett.
- Miért nem vagyok modell- alkat?- pördültem körbe.
- De, de az vagy. Nagyon is.-kapta el a derekamat, magához húzott, majd a következő pillanatban felkapott az ölébe és elkezdett velem szaladni, a víz felé.
- Mi a francot művelsz? Justiiin!-sikítottam mikor lábam bele ért a hideg vízbe.
- Nyugi már, csak megakartam mutatni, hogy milyen a víz hőmérséklete!-tett le az öléből.
Lábujjammal nem azt éreztem, mint amit az amerikai tengerparton. Ez köves volt és kagylós.
- Hát azért kicsit hideg.-mondta és összekulcsoltam kezem a nyakán.

Sziasztok!:)
Ez lett volna a 19. rész. Tudom, hogy kicsit rövid lett, de nem túl sok ihletem volt.
Pipáljatok és komizzatok, egy szóval jelezzétek véleményeteket.
Nem sértődök meg, meg semmi. Nyugodtan leírhatjátok a véleményeiteket, ha szeretnétek!
VAKÁCIÓ♥ Szép nyarat mindenkinek, jó pihenést! Igyekszem nyáron többet jelentkezni.
Puszi: Loren♥